Sebaj Integrált Diagnosztikai és Fejlesztő Központ

Sebaj Integrált Diagnosztikai és Fejlesztő KözpontSebaj Integrált Diagnosztikai és Fejlesztő Központ

Intézményünk széles spektrumú megoldási lehetőségeket kínál. Átfogó diagnosztika segítségével és a legmegfelelőbb fejlesztési módszerek és eszközök alkalmazásával nyújtunk szakmai ellátást gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A gyermek fejlődése érdekében kulcsfontosságú, hogy az esetleges testi, érzékszervi vagy pszichés rendellenességeket a lehető legkorábban felismerjük, és képességeit a megfelelő módon fejlesszük.

De felnőttként sem kell lemondani a fejlődés, fejlesztés lehetőségéről, hiszen terápiáink némelyike a gyermekkor elmúltával is hatékonyan segít az idegrendszer stimulálásában.

Vizsgálatok:

Pszichodiagnosztika

Vizsgálatok leírása:

Goodenough-féle emberrajz-teszt: képességteszt, mely az emberalakábrázolás fejlődését, a finommotorikát vizsgálja, és az emberrajz színvonala valamint az értelmi fejlettség szoros összefüggésén alapul.

Bender-A: Geometriai formák másolását tartalmazó képességteszt, mely a szem-kéz koordinációt és a mintakövetési készséget vizsgálja.

Frostig-teszt: Komplex képességteszt, mely a vizuális észlelésre fókuszál és ismételt felvétele lehetővé teszi az életkori szintnek megfelelő fejlődés nyomonkövetését. A teszt által vizsgált területek: szem-kéz koordináció, alak-háttér, alakkonstancia, térbeli helyzet és összefüggések.

Intelligenciatesztek: Különböző (vegyesen verbális és nonverbális) próbákat tartalmazó komplex tesztek. A próbák eredményei intelligencia-kor kiszámolását teszik lehetővé, melyet az életkorral összevetve megkapható az álatlános intelligenciamutató. A feladatok korcsoportok szerint különbözőek, valamint fokozatosan nehezednek. Az intelligencia szintjét lényegében az jelzi, hogy a gyermek meddig jut el ezekben a feladatokban, vagyis hány feladatot teljesít hibátlanul.

Iskolaérettségi vizsgálat: Az iskolába lépéshez szükséges legfontosabb területek fejlettségi szintjét vizsgáló komplex képességvizsgálat, mely a következő területeket foglalja magába: vizuális percepció, számolási készség, nyelvi fejlettség, mozgásfejlettség, szociális érettség.

Pszichodiagnosztikai csomag: A szülővel való első interjút (probléma körbejárása, fejlődés-történeti adatok pontosítása), a gyermekkel való 4-5 (45-50 perces) találkozást, illetve egy záró szülőkonzultációt, a tapasztalatok, javaslatok átbeszélését foglalja magába. A gyermekkel való találkozások alkalmával játékos formában, rajzok, bábok, kreatív technikák segítségével ad a pszichológus lehetőséget arra, hogy a gyermek megjelenítse belső világát, hogy elmesélhető, eljátszható legyen mindaz, amit szavakkal még nem képes megfogalmazni.

Komplex auditív felmérés

A komplex auditív felmérés során az alább felsorolt méréseket végezzük el:

• A küszöb audiometria (Lég- és csontvezetéses hallásmérés 11 frekvencián mínusz tartományban is).

• Kellemetlenségi küszöb megállapítása.

• GOH-GMP1 – Dr. Gósy Mária nyelvész professzor asszony tesztjével való felmérés, amennyiben szükséges, teljes GMP tesztet veszünk fel.

• Életkornak megfelelő szinten, NILD terápiából FFT (fonológiai- fonetikai tudatosság) mérése.

• Beszédaudiometria: beszédhallás és beszédértés küszöb mérése, beszédértés mérése zaj nélkül, vagy zajos háttérben (auditív feldolgozás).

• Nyílt hangteres vizsgálat.

A szűrést csak egészséges gyermeknél tudjuk pontosan elvegezni. A felmérés előtt egy fülészeti vizsgálatra van szükség (szabad hallójárat, ép dobhártya, tympanometria: “A” típusú tympanogram – ép dobüregi nyomás, esetleg kiváltható staphedius reflex).

Kérésre beutalót adunk.

Komplex iskolaérettségi vizsgálat

Az iskolába lépéshez szükséges területek érettségét, állapotuk felmérését a legújabb, 2015-ben kialakított és standardizált eszközzel vizsgáljuk. A kb. 1-1,5 órát igénybe vevő, egyéni és csoportos formában végzett felmérés során az adaptív viselkedés, a mozgás, a nyelvi terület, a kogníció, valamint a számolás fejlettségét térképezzük fel, képet kapva ezáltal a gyermek aktuális fejlettségéről. Az eredményeket a szülőkkel felvett részletes anamnézis adataival kiegészítve megalapozhatóvá válik a beiskolázás javaslata, illetve további vizsgálatok, célzott fejlesztés vagy az iskolakezdés halasztásának megfontolása.

A vizsgálatot tapasztalt pszichológus végzi, az eredmények alapján írásos vélemény és javaslat készül.

INPP

A teljes INPP diagnosztikát (idegrendszer állapotfelmérést), valamint az egyéni gyakorlatprogramot kizárólag az egy éves képzést végzett, szigorú követelményeknek, feltételeknek megfelelő, sikeres nemzetközi vizsgát teljesítő szakemberek végezhetik. Jelenleg Magyarországon mindössze 16 szakember rendelkezik ezzel a végzettséggel.

A vizsgálatok bár standard neurológiai teszteken alapulnak, nem kívánják sem azokat, sem pedig a szokásos pszichológiai, pedagógiai vagy egyéb, egészségügyi és fejlesztő szakemberek által végzett vizsgálatokat helyettesíteni. Az idegrendszer aktuális érettségi/fejlettségi szintjéről nyújtanak tájékoztatást a reflexeken, mint a fejlődés mérföldkövein, mutatóin keresztül, melyek megmutatják az elakadás mértékét.

Foglalkozások:

INPP egyéni mozgásfejlesztés

Az INPP – Gyakorlat program© egyéni alkalmazása

Késleltetett (Megkésett) Idegrendszeri Fejlődésről akkor beszélhetünk, ha a korai fejlődés egy fázisa kimarad, nem megfelelő sorrendben követik egymást, lassúbb a fejlődés, vagy egy szinten megreked.

Minden csecsemő egy sor ún. Primitív Reflex-szel születik, amelyek a baba túlélését és egyes fejlődési fázisainak beindítását szolgálják. Ezek az ősi reflexek az első életév folyamán fokozatosan átadják helyüket fejlettebb mozgásformáknak, majd a tudatos mozgások, valamint a felnőttkorban is megmaradó Testtartó/felegyenesítő Reflexek gátlása alá kerülve az agyban elraktározódnak. Mivel egy reflexszerű reakció mindig gyorsabb, mint egy tudatos mozdulat, ha a Primitív Reflexek nem, vagy csak részlegesen gátlódnak le, megzavarják a tudatos mozgások kivételezését, az egyensúlyt, a szem és a kéz koordinációját, a tájékozódást és a szemizmok működését. Tanulási nehézséget, magatartási, viselkedési, figyelmi problémát okozva. Eltorzíthatják a térbeli észlelést és a gyermek/ fiatal felnőtt pszichológiai reakcióit is.

Egyre több bizonyítást nyer az a régi elmélet, miszerint a testi egyensúly uralása, a mozgáskészség fejlettségi szintje és a primitív reflexek időben megtörtént integrációja szorosan összefügg a tanulási készséggel és eredményekkel.

Az INPP egyéni készségfejlesztő program a megkésett idegrendszer fejlesztésére szolgál az egyensúly és reflex rendszerre ható gyakorlatok segítségével.

E programot a – mintegy 40 éve a Dr. Peter Blythe vezetése alatt álló – Neuro-Fiziológiai Pszichológiai Intézet (INPP) dolgozta ki az angliai Chesterben. A módszert a 70-es évek óta, mint egyéni klinikai kezelési módszert alkalmazták. A Gyakorlatprogram© egyéni alkalmazását tanulási, magatartási, figyelem… problémák kezelésére az egyedi vizsgálati tesztekkel együtt Sally Goddard Blythe, az INPP jelenlegi vezetője dolgozta ki 1996-ban.

Az egyéni Gyakorlatprogram© nagyon szigorú feltétel,- szabályrendszer alapján működő, a gyermek idegrendszerére és ezáltal a család dinamikájára is ható reflex stimuláló, gátló, integráló gyakorlatokat, valamint olyan készségfejlesztő mozgássorozatot foglal magába, amely a csecsemő első életévének természetes mozgásmintáin alapul, és lényege az egyéni gyakorlatok minden napos, nagyon pontos, és lassú végzése, a megadott ismétlésszámban, kizárólag a gyakorlatot megtanult szülő segítségével!!!

Az INPP Gyakorlatprogram© és egyéb hasonló szenzomotoros módszerek (pl. a Delacato- vagy az Ayres terápia, Brain-Gym, stb.) között az egyik legnagyobb különbség az, hogy az INPP gyakorlatok a lehető legmélyebbről indítanak: kialakítva azokat az alapvető készségeket, amelyekre minden további fejlesztés épülhet.

Miért alkalmazzunk mozgásgyakorlatokat a tanulmányi eredmények javítására?

„A mozgás az első „nyelv”, amit egy gyermek megtanul” (Sally Goddard). Mozogva fedezi fel környezetét, és a mozgás által tanulja meg testét uralni. A további, kognitív és fizikai tanulási készsége a mozgásrendszer fejlettségére épül.

„A mozgás legmagasabb szintű kifejezési formája a teljes mozdulatlanság” (Nancy Rowe).

Ameddig egy gyermek nem képes mozdulatain teljességgel uralkodni és nyugodtan ülni vagy állni, addig nem rendelkezik az iskolához és a tanuláshoz szükséges idegrendszeri „felszereléssel”.

Ahhoz, hogy a gyermek képes legyen a korának megfelelő szinten tanulni és teljesíteni, megfelelő fizikai eszköztárra – vagyis egy jól fejlett idegrendszerre – van szüksége.

Pszichodráma

A gyermek-pszichodráma módszeréről

A pszichodráma csoportban a gyerekek egy mesés csodavilágban találják magukat, ahol két csoportvezető segítségével közösen találnak ki történeteket, majd valódi jelmezekbe bújva el is játsszák azokat, egy közös alkotó folyamat részesévé válva ezzel.

A szerepjáték élménye a gyerekekben felszabadulást, örömet okoz és olyan eszköz, amely hozzásegíti őket énképük módosításához, felszabadítja a kreativitást, bővíti a szerep -repertoárt, katartikus élményekhez juttatja őket, s ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A csoporttevékenység célja, hogy a gyerek képes legyen változatos szerepekbe beleélni magát, hogy megvalósítsa egyéniségének, személyiségének eddig rejtett lehetőségeit, dimenzióit, és segít a gyerekeknek az önállósodásban, függetlenedésben. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés, elfogadás, együttműködés légkörének kialakulását is, emellett kiválóan alkalmas olyan életkori sajátosságokból fakadó elakadások feloldására, mint a testvérféltékenység, szeparációs szorongás, beilleszkedési problémák, félénkség, agresszió.

A foglalkozások heti rendszerességgel, tíz egymást követő alkalommal zajlanak.

A csoport indulását megelőzi a szülőkkel való interjú, valamint a gyermekkel való rövid ismerkedés, mely segíti a csoportvezetőket a gyerekek sajátosságainak megismerésében, a csoport ideális összeállításában. A foglalkozássorozat folyamán minden szülőnek egy egyéni konzultációt biztosítunk, melynek keretében visszajelzést adunk a gyermek fejlődéséről.

Komplex mozgásfejlesztés

(konduktív nevelés)

Mozgásfejlődésükben megkésett vagy lemaradt gyermekek játékos fejlesztése. Ez a komplex program figyelemre, emlékezetre, koordinációra, tartásjavításra, téri orientációra, érzelmi és idegrendszeri stabilizációra irányul. A fejlesztés során változik a gyermekek nagymozgása, finommotorikája, testképe, téri tájékozódása, kognitív képessége, lateralitása és szinte minden területen javulást képesek elérni e komplex terápia által.

A gyakorlatokat 4-5 fős csoportokban – egyéni különbségek figyelembe vételével – ritmusra (énekkel, mondókákkal kísérve) végezzük a gyermekek életkorához és fizikai állapotához igazodva, ezzel is hatva az idegrendszerre. A teljes testet átmozgató foglalkozás 3-4 éveseknek fél óra, 5-6 éveseknek 45 perc.

Akiknek segíteni tudunk:

  • mozgásfejlődésükben megkésetteknek vagy elmaradottaknak
  • mozgásukban bizonytalanoknak
  • koordináció – egyensúly problémával küzdőknek
  • gerinc és lábfej deformitásokkal rendelkező gyerekeknek (ortopédiai rendellenességek)
  • tanulási- és részképesség zavarral rendelkező gyerekeknek
  • koraszülötteknek
  • baleset utáni rehabilitációt igénylőknek
  • izomtónus eloszlási zavarral küzdőknek

TSMT

Tervezett SzenzoMotoros Tréningek – TSMT-I. / TSMT-II. bemutatása

Neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat (3 hónapos kortól 5 éves korig)

Állapot- és mozgásvizsgálat ( 5 éves kortól)

Egyéni tervezett szenzomotoros tréning (TSMT-I.)

Csoportos tervezett szenzomotoros tréning (TSMT-II.)

A TSMT-módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejlesztési lehetőségek. Elméleti alapja azonos azon terápiákkal, melyek a szenzoros integráción alapulnak, de az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazását beépítve egy hatékonyabb magyar módszer.

A három hónapos kortól két éves korig használt fejlődési skála háromhavonta összesen húsz területet mér, mely megmutatja, hogy a vizsgált gyermek az adott területeken hogyan teljesített. A normál tartományban, esetleg alatta vagy felette.

Három és öt éves kor között olyan szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, amelyben vizsgáljuk az organikus éretlenségre utaló reflexeket, testtartásokat, izomtónus-szabályzási eltéréseket, a finommotoros tevékenységet, a hallás-válasz memóriát és a befogadó és kifejező nyelvi készséget.

Öt éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt százalékban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének, majd fejlesztésének kiinduló pontja.

Az ötéves kortól felvehető Állapot- és mozgásvizsgálat segítségével meg lehet határozni a vizsgált gyermek organikus érettségének (éretlenségének) szintjét, kimutatható a vizsgált 40 készség- és részképesség profilja, illetve előremutató adatok is megállapíthatók az iskolai beválás sikerességére vonatkozóan.

TSMT-I. / Egyéni terápia

Egyéni terápia javasolt, ha a vizsgálat eredménye ezt indokolja, vagy a gyermek nem együttműködő, nem hozható vizsgálati helyzetbe.

Ötszáznyolcan feladatunk van, amelyekből a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve egyéni feladatsort állítunk össze és betanítunk a szülőknek, amelyet otthon végeznek gyermekükkel.

2–3-4 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot.

Egy-egy tréninget 8–12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani.

Általában 3-6 egyéni tréning után jutnak a gyerekek olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni. A foglalkozások 4-8 fős csoportokban történnek.

TSMT-II. / Csoportos terápia

Csoportos terápiát javaslunk heti 1-2-3 alkalommal azoknak a gyerekeknek, akiknek a vizsgálati eredménye a veszélyeztetett övezetbe esik, illetve a figyelem, az irányíthatóság, a feladattudat és a tanulás terén gyengébben teljesítenek kortársaiknál, valamint az egyéni terápia hatására csoportéretté válnak.

Hatszáznyolcvan feladatunk van, melyet a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan építünk be a tréningekbe.

A TSMT-II-tréningeket csak sok eszköz alkalmazásával lehet eredményesen megtartani. Az eszközökön végzett változatos mozgásformák elősegítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a praxis javulását, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitást, a ritmusérzéket és a motoros kreativitás fejlődését is.

Iskolaelőkészítő

Az óvodás gyermek legalapvetőbb, legfontosabb lelki szükséglete, és személyiségfejlődésének meghatározó színtere a játék.

Ebben az életkorban az a tanulás eredményes, amely a hangsúlyt a játékosságra, a játék okozta öröm élményére helyezi. A türelem, a bátorítás, a motiváció rendkívül fontos a pozitív eredmény érdekében, hiszen olyan terülteken várunk el sikert a gyermektől, ahol nehézségei adódnak.

Az általános iskolák egyre magasabb elvárásokat támasztanak az első évüket megkezdő diákok felé, ezáltal stresszhatásnak téve ki őket, illetve a szüleiket. Az így okozott szorongás nem csak a tanulmányi eredmény romlásához, de önbizalomvesztéshez, vagy akár viselkedés zavarhoz is vezethet. Az iskolaelőkészítő foglalkozások alkalmával a gyermek szinte észrevétlenül, örömmel, jó élményekkel telve fejlődik. A játékos jellegű gyakorlatok segítségével az alábbi fejlesztési területekre hatunk kedvezően, megfelelő alapokat nyújtva az iskolához.

Fejlesztési területek:

– szociális képességek

– kognitív képességek

– testsémafejlesztés

– percepciófejlesztés: vizuális érzékelés, észlelés, auditív érzékelés észlelés, taktilis észlelés, térészlelés, téri tájékozódás, síkbeli tájékozódás, időérzékelés tájékozódás időben

– verbális fejlesztés

– artikulációs gyakorlatok

– kommunikáció fejlesztése: beszédkészség, általános tájékozottság

– gondolkodás: analízis-szintézis, csoportosítás, osztályozás, rendszerezés, általánosítás, összehasonlítás, lényegkiemelés, ok-okozati összefüggés

– szerialitás fejlesztése – sorrendiség- hallás, látás, mozgás általi sorozatok elemeinek sorrendje – elemek száma

– emlékezet fejlesztése

– keresztcsatornák működtetése, összhang fejlesztése: látott betű egyeztetése hanggal, képek, események, jelek összekapcsolása

Mivel iskolára való előkészítésről van szó, olyan feladatokkal, játékos gyakorlatokkal is megismerkednek a gyermekek, amelyekkel ráhangolódhatnak az iskolára, hiszen az iskolapadban ülve is találkozhatnak majd hasonló feladatokkal. A ráismerés öröme által, biztosabban, nagyobb önbizalommal tudnak majd az ottani követelményekkel szemben helytállni.

A kiscsoportokban megvalósuló foglalkozás nagyobb lehetőséget nyújt a differenciálásra. Így egyénre szabottan nagyobb hangsúlyt kaphatnak különböző kiemelt területek, és az elmaradt képességek felzárkóztatása lehetővé válik.

Nem írni, olvasni tanítás történik, hanem az ezek elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlesztése, az ehhez szükséges szokások kialakítása.

Gyerekjóga

A gyermekjóga foglalkozások középpontjában a mozgás áll, ugyanakkor minden pillanatát átszövi a játékosság és a mese. A kisgyermek értékrendjét a mese alakítja, így nagy hangsúlyt fektetünk az adott óra mesekeretére. Külső szemlélőként egy drámajátékot figyelhetünk meg, jelmezek nélkül, ám tudatos mozgáselemekkel, teljes átéléssel kivitelezve: mozgás, játék, mese alkalmazása egy időben, 45 percen keresztül.

Minden jógafoglalkozás felépítése egy megszokott rendben zajlik: elhelyezkedés, köszöntés, bemelegítés, nyújtó, hajlító gyakorlatok, sorozatok, helyes testtartást elősegítő gyakorlatok, állatutánzó nagymozgások, végtagszétválasztó, keresztező gyakorlatok, az idegrendszer érését elősegítő gyakorlatok, gurulások, forgások, ugrások, relaxáció, légzőgyakorlatok, koncentráció-, figyelem-összpontosító gyakorlatok, nagymozgásos játékok, érzelmi intelligenciát fejlesztő játékok, befejezés.

Mozgáskotta

(3-7 éves gyerekeknek)

A Mozgáskotta Módszer egy különleges magyar fejlesztés, mely az óvodás korú gyermekek testi, kognitív, affektív, és viselkedéses funkcióira irányul. A gyermeknek elsődleges szükséglete a mozgás, mely kielégítetlensége sok más mellett figyelem – illetve koncentrációs zavarokhoz is vezethet. Ezért a módszer kitalálója, mozgásokhoz kötve kialakított egy olyan komplex fejlesztési programot, mely az óvodás gyermek motoros (mozgásos) aktivitását kielégítve, de értelmi, érzelmi fejlődését is előmozdítva – mindezt természetesen játékos formában – biztosítja a különböző részképességek fejlődését.

Többféle szimbólum alkalmazásával, kottaszerűen megjelenített feladatsorok segítik a gyermekek fejlődését.

A Mozgáskotta Módszer egyszerre irányul a figyelemre, a téri tájékozódásra, a vizuális észlelésre, mozgásra, emlékezetre, de számos egyéb olyan területre mely a gyermek fejlődését elősegíti, hiszen az eszközök végtelen számú lehetőséget biztosítanak a pedagógusok számára.

Kiknek ajánljuk:

  • 3-7 éves gyerekeknek
  • iskolába felvételizőknek
  • figyelmi, téri orientáció (térbeli tájékozódás) problémával rendelkező gyerekeknek
  • akik játékos fejlesztést szeretnének gyermeküknek

Logopédia

Megkésett beszédfejlődés:

A vizsgálat során a logopédus szakember a gyerekek életkorának megfelelő játékos szituációkat alkalmazva felméri a kicsik kifejező beszédét, aktív és passzív szókincsét, beszédértését, kontaktus felvevő készségét (figyelem, irányíthatóság, szemkontaktus..).

Diszlexia veszélyeztetettség:

A vizsgálaton a gyermek egy olyan tesztet old meg, melyben megtudható, hogy életkorának megfelelő-e a nyelvi fejlettsége és olvasásra-írásra való készültsége. A vizsgálat ezenfelül tartalmazza még az artikuláció és a nyelés vizsgálatát is. A jelentkezés 5 éves korban vagy a nagycsoportba lépéskor ajánlott, hiszen így az iskolakezdés előtt még legalább egy teljes év áll rendelkezésünkre az esetlegesen gyengébb területek fejlesztésére

Olvasás- írás vizsgálata:

Osztályfoknak megfelelően olvasás, írás, szövegértés, a nyelvtani helyesség vizsgálatára kerül sor.

GOH-GMP:

Azokat a problémákat, amik a kifejező beszédet érintik, mindig könnyebb észrevennünk. Azt viszont már nehezebb megmondani, hogy mások beszédéből mi jut el a gyermekhez és az hogyan kerül feldolgozásra. A GMP-GOH Beszédpercepciós diagnosztika a beszédészlelés és a beszédmegértés képességének vizsgálatát tartalmazza, melyek a helyes nyelvfejlődés, az olvasás és írástanulás, illetve a bonyolultabb szövegek megértésének elengedhetetlen feltételei

Nyelvlökéses nyelés vizsgálata:

A vizsgálat alkalmával a gyermek nyelésének megfigyelésére és a tapasztaltak alapján tanácsadásra kerül sor logopédiai terápia, illetve fogszabályzó szakorvos felkeresésével kapcsolatban.

A nyelés egy akaratlagos és egy reflexszerű fázisból áll. A szabálytalan nyelv- és izomfunkció (pl. nyelés során nem záródó fogsor esetén) eltérést okoz az akaratlagos fázisban. Ekkor a nyelv a fogak közé tolódik, vagy oldalt kicsúszik. Mivel a nyelv izomzata roppant erős, elváltozásokat okoz a fogazat és az egész arcberendezés fejlődésében.

A gyermek beszédében jellemzően sérül a t, d, n, l hangok képzése, valamint a sziszegő (sz, z, c) és susogó (s, zs, cs) hangok ejtése, némely esetben a ty, gy, ny hangok is érintettek. A nyelvlökéses nyelés miatt fennálló beszédhibák javítása a nyelés korrekciója nélkül sikertelen.

Pöszeség vizsgálata:

A vizsgálat során a gyermek feladata képek megnevezése, mely során a helyes vagy helytelen hangképzés megfigyelhető.

Sindelar:

Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta komplex fejlesztő programjának célja az

idegi eredetű tanulási és magatartási zavar megelőzése illetve a zavar elmélyülésének megakadályozása.

A Sindelar-program részei:

1. feltáró, illetve a terápiás tervet kijelölő vizsgálóeljárás.

2. A fejlesztési periódus.

3. A hatékonyságot ellenőrző ismételt vizsgálat.

A fejlesztés

A fejlesztés a szülő és a pedagógus aktív együttműködéséről szól. A foglalkozások naponta max. 10 percet vesznek igénybe. Az első pozitív hatás 3 hónap után várható.

A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki:

• Figyelem.

• Észlelés.

• Intermodális kódolás (észlelési területek összekapcsolása).

• Emlékezet.

• Szerialitás (sorrendiség).

• Téri tájékozódás.

A Sindelar-program két korosztályt céloz meg:

óvodásokat (5-7 évesek) és általános iskolásokat.

Beszédészlelés, beszédmegértés

Gyakran előfordul, hogy a szülő, sőt talán az óvónő, tanítónő sem érti, miért ilyen értetlen a gyerek. Miért kell neki mindig visszakérdeznie? Miért nem figyel rendesen? Hiszen érthetően elmondták a feladatot, mégsem képes hibátlanul megoldani.

A gyerek nem a bosszantásunkra dolgozik, sőt ellenkezőleg!

Szeretné jól végezni a dolgát, megoldani a feladatát, megtenni, amit kérünk, de nem tudja!

Nem érti, nem képes jól észlelni, megérteni, amit hall! Nem képes azt az új szót helyesen visszamondani.

A beszéd feldolgozásának folyamata három, aránylag jól elkülöníthető szakaszból áll:

– az első a hallás – fogalmával tisztában vagyunk.

– a második a beszédészlelés – az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelően megismételni. Ehhez szükséges, de nem elégséges az ép hallás!

– a harmadik pedig a beszédmegértés – az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak, szókapcsolatok, mondatok, és legmagasabb szinten a szövegek jelentésének, tartalmának megértése. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti.

A jó beszédészlelés eredménye az, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását, és egyre több új szó (új hangsor) felismerésére lesz képes. Ez is biztosítja, hogy nehézség nélkül tudjon majd betűket azonosítani, összeolvasni, jó technikával olvasni, és segít majd idegen nyelveket tanulni.

A jó beszédmegértés eredménye például, hogy a gyermek tudja, mit jelentenek a szavak, megérti, amire kérik, amit mesélnek neki, később azt is, hogy mit olvas

Számtalan tünet utalhat arra, ha a gyermeknek valamilyen mértékű beszédészlelési, beszédmegértési zavara van.

A beszédészlelés zavara, elmaradása esetén a következőkre figyelhetünk fel:

 megkésve indul és lassúbb a beszédfejlődés

 a felnőtt szerint a gyermek nem figyel, mindig “rosszalkodik”, mást csinál, mint amit kellene, túl játékos, éretlen, vagy éppen visszahúzódó

 sokszor nem, vagy rosszul reagál, ha szólunk hozzá, gyakran visszakérdez, kérdésekre nem jól válaszol

 sokszor mondja, hogy “nem hallottam”, vagy “félrehall” szavakat (pl. baba helyett papát hall)

 feladatok teljesítésekor bizonytalan

 valamilyen beszédhibája van

 szegényes a szókincse, nem jutnak eszébe szavak, új szavakat nehezen tanul

 rosszul ragoz

 hangsorokat, szavakat nehezen ismétel meg

 beszédhangokat hallás alapján nem tud megkülönböztetni

 nem tud szótagolni

 nehezen tanul verseket, mondókákat.

A beszédmegértés zavarára figyelmeztető jelek:

Mondatértés zavaránál:

 nehezen érti meg az elhangzó feladatot

 nyelvtani viszonyszavak (pl. névutók), toldalékok jelentésének megértése nehéz például, ha képről beszélgetünk, két hasonló történést ábrázoló kép közül nem, vagy nehezen tudja a jót kiválasztani

 nem érti a mesét, hiszen a mondatok megértése kihat egy szöveg egészének megértésére.

Szövegértés zavaránál:

 nem érti a részleteket, vagy az összefüggéseket

 nem szeret mesét hallgatni, a hallott mesét nem tudja elmondani, a lényeget kiemelni, a vele kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszolni

 új kommunikációs helyzetben zavartan viselkedik.

A gyermek beszédmegértésében jelentkező nehézségek a mindennapi életben nem könnyen vehetők észre.

Gyakran nem csak a családtagok, de még az óvónő, tanító is nehezen figyel fel a problémára. Különösen nehéz a helyzet, ha a gyermek értelmes, mert akkor képes olyan kiváló elterelő stratégiát használni, aminek következtében sokáig rejtve marad problémája. ( pl. a feladat elhangzása után figyeli, hogy a többiek mit csinálnak )

Sajnos minél később derül ki a nehézség – annál nehezebben korrigálható, sőt, következményes problémaként megjelenhet a tanulási zavar is.

Elérhetőségek:

Sebaj Integrált Diagnosztikai és Fejlesztő Központ
1141 Budapest, Cinkotai út 69/b.

Hozzászólás beküldése

*