Gyakorlati tanácsok az óvodai és bölcsődei beszoktatáshoz

Kedves Szülők!

Első gyermekkel nem egyszerű a beszoktatás a bölcsődébe, óvodába. Szeretnék leírni néhány hasznos tanácsot, amit mi is megtapasztaltunk és itt-ott hallottunk, ami esetleg megkönnyítheti a beszoktatást.

Nekünk az egyik legfontosabb dolog volt, amit én mindenkinek tudok ajánlani, az a találkozó a gondozónőkkel, óvónénikkel.  Megtanultuk az óvó nénik, gondozó nénik nevét, amíg ott  voltak, addig néhányszor elismételtük, aztán minden nap beszéltünk Ica néniről, Judit néniről, Ági néniről, Zsuzsa néniről. Megbeszéltük, hogy minden nap játszani fognak ott a többi gyerekkel, milyen jó lesz. Ő már nagylány/nagyfiú, neki már kell a társaság, anya dolgozni megy, addig ő játszik, stb. A szokásos, amit az ember ilyenkor mondani szokott. :) De nagyon fontos volt, hogy amikor mentünk bölcsibe, oviba, akkor már ismerősen csengett a név, már nem idegenek várták őt ott, hanem ismerősök. Az én kislányomnál nem volt semmi gond a beszoktatással, első perctől minden rendben volt, mert sokat beszéltünk róla. Ez megkönnyítette a dolgot.

Fontos a tájékoztatás: nagy segítség a gondozónőknek, óvónőknek, ha tudják a gyermek szokásait, mivel szeret játszani, mennyire önálló az étkezésben, öltözködésben, mert akkor felkészültebben tudják fogadni a kis emberkéket.

Együtt játszani azokkal a gyerekekkel, akikkel járni fog óvodába, bölcsődébe. Nagyon jót tud tenni, ha már van néhány játszótárs, mert akkor nem azzal foglalkozik, hogy anya elmegy, hanem azzal, hogy jaj, de jó, találkozott a kis baráttal. :)

A másik, amit mindig mindenki ezerszer elmond:  az elengedés. Bizony, nehéz elengedni a mi kis féltett kincsünket. Amikor azt mondták a bölcsiben, hogy “Anyuka, most már hazamehet egy kicsit”, akkor anyuka zokogva rótta az utcákat és akkor nyugodott meg, amikor megleste a bokorból, hogy a picinye jól van. :) Tudjátok, nekem az a véleményem, hogy nem kell szégyellni, amit érzünk. Sírjunk, leselkedjünk, ne foglalkozzunk semmivel, csak azzal, hogy ez megnyugtasson minket annyira, hogy ne a kicsi babóckánk érezze a félelmünket, mert ha mi nem engedjük el őt, akkor ő sem akar elszakadni, úgy nagyon nehéz lesz az elválás.

Van még egy nagyon fontos dolog, amit célszerű szem előtt tartani: hagyjunk időt a beszoktatásra. Ne két hét szabadság alatt akarjunk beszoktatni, mert könnyen megtörténhet, hogy már az első két-három napban beteg lesz a kicsi és akkor újra kell kezdeni a beszoktatást. Ez akár két hét csúszást is jelenthet, ezért mindenképpen legalább egy hónapot érdemes rászánni a beszoktatásra.

Próbáljuk meg végig venni előző napokon, hogy megvan minden, amit a szülői értekezleten kértek? Ha azt mondták, hogy nem veszik be a gyermeket munkáltatói igazolás nélkül, akkor valószínűleg nem fogják bevenni, tehát mehetünk haza és kezdhetjük előlről a dolgot. Vigyük magunkkal a formanyomtatványt, amit kaptunk, a munkáltatói igazolást, a GYED lemondó nyilatkozatot, három napnál nem régebbi orvosi igazolást, mert egyébként is nehéz helyzet előtt állunk, nem kell még külön akadály, ami még jobban nehezíti a helyzetet.

Aludjuk ki magunkat, pihenjünk, együnk sok-sok C-vitamint, magnéziumot, tegyünk meg mindent, hogy a lelki békénk a  csúcson legyen, hogy tudjunk mosolyogva elköszönni a mi kincsünktől. Sokat segít neki, ha mi lelkileg kiegyensúlyozottak vagyunk. :)

Érdemes előtte kicsit megerősíteni a gyermek immunrendszerét egy kis sószobával, egy kis immunerősítővel, hogy ne az első napokon essünk ki, mert akkor újra kell kezdeni a beszoktatást.

Célszerű kialakítani azt a napirendet, ami az óvodában, bölcsődében van, ez is megkönnyítheti a beszoktatást. A kisgyermeknek épp elég változás van az életében, ha vannak biztos pontok, azokba tud kapaszkodni, az segít a gördülékeny beszoktatásban.

Hagyjunk időt a készülődésre, érkezésre, lehetőleg ne reggelizés közben érkezzünk, mert akkor az óvónők, gondozónők nem tudják olyan figyelemmel kísérni a gyermeket.

És nem utolsó sorban, ha tudjuk, hogy felelősen választottunk óvodát, bölcsődét, akkor ne aggódjunk, minden a legnagyobb rendben lesz, hiszen olyan helyre visszük a mi kis gyönyörűségünket, ahol szakértők vannak, sok-sok kisbarát várja őket és gondoskodó, szerető gondozónők, óvónők, akik tudják a dolgukat jobb esetben. Nekünk csak a jó választás volt a dolgunk, a többi az ő dolguk lesz. Ne feledjük, hogy nagyon ügyesek tudnak lenni a gyerekek már nagyon pici korban is, nagyon jól tudnak alkalmazkodni és szeretik a korosztályuknak megfelelő társaságot. :)

Könnyű évkezdést kívánok! :)